Béla egy magyar kisvállalkozás tulajdonos-ügyvezetője, aki szinte megszállottan dolgozik napi 12-14 órát. Hétvégéken is gyakran bent van az irodában vagy otthon ül a laptopja előtt. Úgy érzi, ha ő nem csinál meg mindent, akkor széthullik a cég. Nem egyedi jelenség ez: a vállalkozói kiégés gyakran kíséri a cégvezetők mindennapjait, sok tulajdonos napi 12-14 órát dolgozik.

Béla is ebben a cipőben jár. Miközben alkalmazottai évente kiveszik a törvényben előírt szabadságukat, ő maga évek óta nem volt egyszerre pár napnál tovább távol a cégtől. A szabadság nála ritka luxus, hiszen ha nem dolgozik, nincs bevétel – a költségek viszont akkor is futnak. Sőt, a nyaralás plusz kiadás, így Béla hajlamos úgy érezni, mintha a pihenés duplán „veszteség” lenne.

A kiégés figyelmeztető jelei

Az állandó hajtásnak azonban megvan az ára. Az utóbbi időben Béla egyre kimerültebb és fásultabb. Reggelente alig bír kikelni az ágyból, napközben pedig nehezen tud koncentrálni a feladataira. Korábban lelkesedett az üzletkötésekért, mostanra viszont eltűnt belőle a tűz és a motiváció. Teljesítménye is romlott, egyre többször követ el apró hibákat, feledékennyé vált – tipikus kiégési tünetek ezek.

A kollégái észrevették, hogy türelmetlenebb lett és könnyebben kiborul apróságokon is. Gyakran mondogatja, hogy „nincs időm hülyeségekre”, miközben régen még meghallgatta a munkatársai személyes gondjait is. Mostanában viszont a szünetekben is a telefonját bújja: e-mailekre válaszol, vagy a céges chatet figyeli. Attól tart, hogy ha nem reagál azonnal egy ügyfél kérésére, a kliens elégedetlen lesz és elveszítheti. Az a kényszerképzete, hogy 0-24 órában rendelkezésre kell állnia, tovább fokozza a stresszt.

Béla hétvégenként is csak árnyéka önmagának. A barátaival alig beszél vagy találkozik. A családja is aggódik érte: a felesége szerint „mintha ott sem lenne” otthon – még amikor fizikailag jelen van, akkor is a fejében a céges problémák járnak. A kiégés ördögi körébe került: minél fáradtabb és kedvetlenebb, annál kevésbé hatékony a munkában, ami miatt tovább nő a lemaradása – ez még több túlórára kényszeríti.

Amikor betelik a pohár – krízishelyzetben a cégvezető

Egy napon aztán beüt a baj. Béla egy fontos ügyfél tárgyalására menet a dugóban araszolva egyszer csak rosszul lesz: szédülni kezd és nyomást érez a mellkasában, ezért félreáll az autóval. Később az orvos stressz okozta pánikrohamként azonosítja a tüneteket. Ez az ijesztő élmény végre rádöbbenti Bélát, hogy ha így folytatja, az egészsége és a cége is veszélybe kerül.

Ugyanis ha ő kidől, a vállalkozása is megbénul egy időre. Ráadásul otthon is egyre feszültebb a hangulat: a házastársi viták gyakoribbak, a gyerekek pedig alig látják ébren az apjukat. A munka-magánélet egyensúly teljes felborulása nem csak Bélát, hanem a szeretteit is megviseli.

Kiút: tervezett pihenés és fokozatos változás

Béla elhatározza, hogy lépéseket tesz a kiégés ellen. Tudja, hogy nem tud azonnal eltűnni egy hónap szabadságra, bármennyire is ráférne. Viszont azt is megtanulja, hogy muszáj meghúznia a határokat munka és magánélet között, különben belerokkan a tempóba. Apró változtatásokkal kezd: minden nap hazamegy este 6-kor, és onnantól repülőgép üzemmódba teszi a telefonját legalább reggelig. Eleinte nehéz volt nem ránézni az e-mailekre lefekvés előtt, de pár hét után kezdte megtapasztalni, mennyit számít a pihentetőbb alvás.

A következő lépés a delegálás. Rájön, hogy eddig azért sem mert szabadságra menni, mert a céges tudás nagy része csak az ő fejében létezett. Így hát elkezdi felkészíteni a csapatát arra, hogy nélküle is boldoguljanak pár napig. Kijelöli, ki – mely ügyekért felelős a távollétében, és igyekszik minél több rutinfeladatot átadni nekik. Elmondja az elvárásait és határidőket szab, hogy mindenki tudja, mi a dolga. Megbeszéli az egyik tapasztalt kollégával, hogy ha sürgős, döntést igénylő helyzet adódik, ő lépjen a helyébe.

Az igazi próbatétel akkor jön el, amikor Béla 10 nap szabadságot vesz ki, először hosszú évek óta. Természetesen alaposan előkészít mindent előtte, de így is heves szívdobogással adja át az irodakulcsot a kollégáknak. Az első pár nap furcsa számára, hogy nem kell e-mailekre válaszolni. De aztán lassan elengedi a gyeplőt: sikerül kikapcsolnia, a családjával tölti az időt, újra nevetni látják a gyerekei. Egyik nap még a telefonját is otthon felejti, és rájön, hogy a világ nem dőlt össze. Mire visszatér, úgy érzi, mintha kicserélték volna.

Tippek a minőségi pihenéshez vezetőknek

Béla története jól mutatja, hogy a pihenés nem luxus, hanem a hatékony munkavégzés feltétele. Összegyűjtöttünk néhány gyakorlati tanácsot KKV-vezetőknek, hogy miként kerülhetik el a kiégést és teremthetik meg a munka és magánélet egészségesebb egyensúlyát:

• Merj segítséget kérni és bevonni másokat: Senki sem pótolhatatlan – képezz ki egy helyettest vagy vond be jobban a kollégákat a döntésekbe, hogy tehermentesítsenek, amikor pihennél.
• Delegálj és szervezz előre a szabadság előtt: Készíts terved a távolléted idejére. Oszd szét a feladatokat, jelölj ki felelősöket és határidőket, hogy minden gördülékenyen menjen a szabadságod alatt.
• Húzd meg a határokat a munkában: Jelölj ki időablakokat, amikor elérhető vagy, és azon túl kapcsold ki a céges telefont. A munka és a pihenés közti világos határvonal elengedhetetlen a kiégés megelőzéséhez.
• Tervezz be rendszeres feltöltődést: Ha nem is tudsz egyszerre hosszú szabadságra menni, iktass be rövidebb, de minőségi kikapcsolódásokat. Lehet ez egy hosszú hétvége a családdal vagy akár heti egy sportnap, amikor délután nem dolgozol, hanem magaddal foglalkozol.
• Figyelj a tested és lelked jelzéseire: A folyamatos fáradtság, alvászavar, motiválatlanság mind intő jelek. Ne várd meg, míg összeomlasz. Ha szükséges, keress fel szakembert (coachot, pszichológust) – ahogy a testi egészségért, a mentálisért is tenni kell.

Béla végül megtanulta a leckét: nem attól lesz jó vezető, hogy éjjel-nappal dolgozik, hanem attól, hogy tudja, mikor kell megállni és feltöltődni. Hiszen a vállalkozásának is akkor lehet biztos jövője, ha a vezetője hosszú távon egészséges, motivált és kiegyensúlyozott marad. Ehhez pedig néha igenis le kell tenni a munkát és emberként élvezni egy kis szabadságot – mert a KKV-vezető is ember.