Béla nagy álma: Egyszer csak hátradőlni, elvonulni egy hosszú nyaralásra, miközben a cég magától termeli a bevételt. Ugye ismerős vágykép? Sok hazai KKV-tulajdonos dédelgeti azt az illúziót, hogy a vállalkozása “önjáró” lesz, és nélküle is tökéletesen működik majd. A valóság ezzel szemben kijózanító: a „magától működő cég” éppoly ritka, mint a fehér holló. Különösen a hazai KKV-szektorban nem jellemző, hogy a tulajdonos-ügyvezetők hónapokra eltűnhetnének a cégük éléről minden következmény nélkül. Miért is hamis ez a remény, és hogyan lehet helyette reális célt kitűzni a cégvezetésben?

Vágyálom: cég, ami magától termeli a pénzt

Béla történetében ő az alapító és egyben ügyvezető. Évekig építette a vállalkozását, és most abban reménykedik, hogy hamarosan “önműködő” üzemmódba kapcsolhat. Elképzeli, hogy végre kivehet egy hosszú szabadságot – mondjuk egy hónapot a tengerparton – miközben a cége ugyanúgy növekszik, az ügyfelek elégedettek, a bevétel pedig jön magától. Ez az a bizonyos “négyórás munkahét” álom, amit sok motivációs bestseller is táplál. Hiszen ki ne vágyna rá, hogy a kemény induló évek után a cég végre “magától menjen”, és tulajdonosként szinte passzív jövedelemforrássá váljon?

A vágyott kép szerint Béla időnként ránéz a dashboardra, felmarkolja az osztalékot, de alapvetően nem kell napi tűzoltással foglalkoznia. A háttérben egy remek csapat és egy tökéletes rendszer dolgozik olajozottan, ő pedig a stratégiai nagyképet figyeli koktélt szürcsölgetve. Ez az a vállalkozói nirvána, amiről konferenciákon, könyvekben hallani: “Dolgozz a vállalkozásodon, ne a vállalkozásodban!” – szól az ismert tanács. Az eszmény szerint ha ügyes vagy, felépíthetsz egy céget, ami nélküled is prosperál, sőt akár jobban is megy, ha nem avatkozol bele nap mint nap.

Kemény ébredés: a valóságban leáll a gépezet, ha a főnök eltűnik

A valóságban azonban a legtöbb KKV-nál nagyon is kell a “gazda” a gépezetbe. Béla amint megpróbál hosszabb időre kivonulni, gyorsan szembesülhet a következményekkel. Magyarul: ha a főnök nincs jelen, megakadnak a dolgok. Nem csoda, hogy ha egy kisvállalati vezető mégis elmegy nyaralni, a parton is folyton a telefonját lesi, és bűntudata van, amiért magára hagyta a cégét. Ismerős? Ha bólogatsz, akkor a te cégedben is valószínűleg nélkülözhetetlennek érzed magad – és ez intő jel.

Statisztikák is alátámasztják, milyen nehéz valóban elszakadni a cégtől. Egy felmérés szerint a kisvállalkozók 61%-a évi öt napnál több szabadságot nem vesz ki, és kétharmaduk még ekkor is naponta ránéz a cég ügyeire. Mindössze 15% meri teljesen kikapcsolni a telefont nyaralás alatt. A “magától működés” illúzióját tehát hamar szétfoszlatja a tény: a céged nem egy robotpilóta üzemmódban működő Tesla, hanem egy élő szervezet, ami folyamatos törődést igényel. Ha te vagy az ügyvezető, nap mint nap adódnak olyan kérdések, döntések, amik rád várnak. Lehet ez egy váratlan ügyfélpanasz, egy kulcsember megbetegedése, egy nem várt likviditási probléma – ilyenkor pedig hiába vagy fizikailag távol, a felelősség utolér.

Tulajdonos vs. ügyvezető – Kettős szerep, folyamatos felelősség

Fontos különválasztani a tulajdonosi szerepet az ügyvezetői szereptől. Ha Béla csak mint tulajdonos lenne jelen (és mondjuk egy profi ügyvezetőt bíz meg a cég irányításával), akkor elméletileg megtehetné, hogy hátralép, és csak osztalékot vesz fel évente, különösebb “fejfájás” nélkül. Ilyenkor a cég napi működéséért nem ő felel – pontosabban a tulajdonos felelőssége stratégiai és pénzügyi természetű, de az operatív irányítás valaki más kezében van. Ez azonban a hazai KKV-knál ritka madár. Általában maga az alapító a cég ügyvezetője is egyben, pláne a kisebb vállalkozásoknál. Ilyenkor viszont óhatatlan, hogy a tulajdonos-ügyvezető minden hónapban “kiveszi a részét” a működésből.

Ha ügyvezetőként fizetést kapok a saját cégemtől, annak a bérnek meg is kell termelődnie.

Sokan elfelejtik, hogy amíg a cég nincs arra a szintre felfuttatva, hogy egy külön menedzsmentet eltartson, addig a tulajdonos kénytelen operatív vezetőként is funkcionálni.

Másképp fogalmazva: lehetünk “passzív” tulajdonosok, de “passzív ügyvezetők” nemigen. Ügyvezetőként (munka)szerződéssel, felelősségi körökkel, számonkérhető feladatokkal bírunk. A cégvezetés pedig nem olyan terület, amit ki lehet lőni “autopilótára”. Még egy jól olajozott vállalatnál is mindig adódik valami stratégiai döntés, váratlan helyzet vagy vezetői inputot igénylő ügy. Ha pedig a cég még nincs kerek egész (márpedig a KKV-k gyakran nincsenek), akkor végképp illúzió, hogy vezetés nélkül fusson a szekér. Ezt felismerve érdemes átkeretezni a célt: ne az legyen az ambíció, hogy semmit se kelljen csinálnod a saját cégedben – inkább az, hogy csak azt csináld, amit tényleg egy ügyvezetőnek kell.

Ügyvezető vagy jolly joker mindenes?

Te, mint KKV-vezető, gondold végig, milyen szerepben működsz a saját cégedben. Valódi ügyvezető vagy, aki a cég stratégiáján, növekedésén, fontos partneri kapcsolatain dolgozik? Vagy inkább olyan “jolly joker” mindenes, aki minden apróságot maga intéz a papírmunkától a vécépapír-beszerzésig? Ha az utóbbi, akkor sajnos szó sincs önműködő cégről – hiszen épp te magad vagy az, aki éjjel-nappal működteti azt. Béla példája mutatja, hova vezet, ha nem tud kilépni a “mindenes” szerepből: 12-14 órákat dolgozik, ő nyit-zár, minden szerződést ő ír alá, még a Facebook-posztot is személyesen hagyja jóvá. A kollégák pedig egy idő után leszoknak az önálló gondolkodásról, hiszen úgyis a főnök dönt még a legkisebb ügyben is.

Ennek eredménye egy ellaposodó szervezeti felépítés, ahol nincsenek világos felelősségi körök – mert végső soron mindenért a főnök felel. Hiába vannak akár beosztott vezetők vagy részlegvezetők papíron, a gyakorlatban minden szál a tulajdonos-ügyvezető kezében fut össze. Így viszont tényleg képtelenség kivonni magad a napi működésből, hiszen te lettél a cég ⭐szuperhőse⭐, aki nélkül összeomlik a világ. Sok vállalkozó ebbe a csapdába esik: saját magukat teszik nélkülözhetetlenné. Ez azonban nem az önműködő cég receptje, hanem éppen az ellenkezője.

Delegálj vagy belefulladsz

Mit tehetünk tehát, hogy közelítsünk az áhított önjáró működéshez? A kulcsszó: delegálás. Ha nincsenek feladatok és felelősségek megfelelően leosztva, akkor biztos lehetsz benne, hogy mindig mindent neked kell majd megoldanod. El kell engedned a “mindenhatóság” illúzióját, és meg kell bíznod a csapatodban. Kezdd azzal, hogy áttekinted: mely feladatokat tudná más is ellátni helyetted, ha megfelelő útmutatást kap. Igen, az elején időigényes megtanítani és betanítani embereket – de ez az időbefektetés térül meg sokszorosan.

Engedj teret a vezetőidnek (ha vannak). Sok tulajdonos-ügyvezető ragaszkodik ahhoz, hogy minden apróságban ő döntsön – ezzel azonban pont azokat a középvezetőket teszi feleslegessé, akiket azért vett fel, hogy levegyenek terheket a válláról. Ha van akár egy műszakvezetőd, irodavezetőd, értékesítési vezetőd stb., adj nekik döntési jogkört a saját területükön. Persze eleinte lehet, hogy hibáznak majd – de hosszú távon pont így válnak képessé a cég “autopilótájának” részeivé. Hiba nélkül nincs tanulás. Ha sosem engeded el a kormányt, akkor biztos, hogy mindig neked kell vezetni az autót; viszont ha időnként átengeded, előbb-utóbb más is tud majd a te helyedben vezetni.

Hogyan tovább? – Fókuszálj az ügyvezetői feladatokra

Összefoglalva: az önműködő cég egy jól eladható, de teljes illúzió. Tulajdonos-ügyvezetőként ne azt tűzd ki célul, hogy holnaptól semmi dolgod ne legyen a cégben, hanem azt, hogy az energiádat a valódi ügyvezetői munkára fordíthasd. Arra, amit tényleg csak te adhatsz meg a cégnek: vízió, stratégia, fontos partnerségek, vezetői döntések. Ehhez elengedhetetlen, hogy levetkőzd a “mindenen rajta tartom a szemem” beidegződést, és kiépíts egy olyan csapatot és struktúrát, ami tehermentesít. Nem egyik napról a másikra fog menni – de már ma elkezdheted az első lépést, például egy feladat delegálásával, vagy egy távollét esetére szóló helyettes kinevezésével.

Ha pedig úgy érzed, egyedül nehéz ebben a változásban előrelépni, ne félj külső segítséget kérni. Mi, a New Wave Business-nél hiszünk abban, hogy a tanácsadó nem azért van, hogy átvegye a cég felett az irányítást, vagy ráderőltesse a saját nézőpontját. Épp ellenkezőleg: az a jó tanácsadó, aki segít neked rálátni a saját működésedre, és támogat abban, hogy vezetőként fejlődhess. Legyen szó szervezeti struktúra kialakításáról, hatékony delegálásról, folyamatfejlesztésről vagy akár csak arról, hogy megtanulj “nem mindenre azonnal igent mondani”, mi partnerként állunk melletted. A cél, hogy leépítsük az illúziókat és helyettük működő megoldásokat építsünk. Így talán idővel eljuthatsz oda, hogy valóban kivehetsz egy hosszabb szabadságot – nem azért, mert a céged magától működik, hanem mert megbízhatsz a saját rendszeredben és embereidben, akik veled együtt működtetik a vállalkozásodat. Ugye, milyen megnyugtató lenne így elutazni?